A Covid-19 megelőzésének és kezelésének kézikönyve

Tudom, hogy mindenhonnan záporoznak ránk a koronavírussal kapcsolatos információk, kicsit már a könyökünkön jön ki, de mivel a mi hivatásunk, szakmánk az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtéséről szól, nem tudunk elmenni egy olyan kézikönyv mellett, ami kiváló részletességgel ír erről a – még alig ismert – vírusról. 
Ma, a (tényleg világméretű) járvány terjedésekor a tapasztalatok és tanulságok a legértékesebb információforrások, egyúttal a legfontosabb fegyver a frontvonalban – pl. az egészségügyben – dolgozók számára.
Most a leghatásosabb segítség a tapasztalatok megosztása és az együttműködés.
Ezért készült ez a mindenki számlára hozzáférhető, ingyenes (69 oldalas) kézikönyv, amit innen lehet letölteni.
Vigyázzunk magunkra, egymásra, szeretteinkre, kollégáinkra!

Összefoglaló az arc/szájmaszkokról – gyártók és forgalmazók számára

A koronavírus terjedésének megállítása érdekében egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy mi a különbség az egyéni védőeszköz és az orvostechnikai eszköz között.
A linken azzal kapcsolatban is kap tájékoztatást, hogy sebészi maszkok (orvostechnikai eszköz) gyártására és forgalmazására milyen szabályok vonatkoznak.
Az ITM Munkavédelmi Főosztályának részletes összefoglalóját itt találja.

Rendkívüli intézkedések a Munka törvénykönyvére vonatkozóan
Tegnap délután a miniszterelnök bejelentette az első gazdasági intézkedéscsomagot, amely a koronavírus-járvány hatásait igyekszik ellensúlyozni. Ennek most elsősorban a Munka törvénykönyvére vonatkozó intézkedéseivel foglalkozunk a KPMG összefoglalójának segítségével. Tovább a cikkhez.

Tíz tény a koronavírusról, amit feltétlenül tudni kell
Néhány hónapja a létezéséről sem tudtunk, mára több százezer embert fertőzött meg az új koronavírus. Az egyik legfontosabb kérdés jelen pillanatban, hogy miként terjed, hogyan kaphatjuk el, és nem utolsó sorban, milyen módon kerülhetjük el a megfertőződést? Összeszedtük azokat a fontos tudnivalókat, amiket a kutatók mostanáig kiderítettek a SARS-CoV-2-ről. Tovább a cikkhez.

Gyűjthet-e a munkáltató egészségügyi adatot? – Adatvédelmi szabályok a koronavírusra tekintettel
A világon és most már hazánkban is rendkívüli gyorsasággal terjedő koronavírus miatt kialakult járványügyi válsághelyzet kapcsán számos kérdés merül fel a munkáltatók, a munkavállalók és az egyének részéről egyaránt, hogy milyen intézkedések hozhatók, illetve mely intézkedéseket kell tűrniük a helyzet kezelése és a vírus terjedésének csökkentése érdekében úgy, hogy közben a hatályos adatvédelmi szabályokat se sértsék meg, illetve személyes adataik védelméhez való joguk ne sérüljön. Tovább a cikkhez.

1. A Covid-19 megelőzésének és kezelésének kézikönyve

Tudom, hogy mindenhonnan záporoznak ránk a koronavírussal kapcsolatos információk, kicsit már a könyökünkön jön ki, de mivel a mi hivatásunk, szakmánk az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtéséről szól, nem tudunk elmenni egy olyan kézikönyv mellett, ami kiváló részletességgel ír erről a – még alig ismert – vírusról. 
Ma, a (tényleg világméretű) járvány terjedésekor a tapasztalatok és tanulságok a legértékesebb információforrások, egyúttal a legfontosabb fegyver a frontvonalban – pl. az egészségügyben – dolgozók számára.
Most a leghatásosabb segítség a tapasztalatok megosztása és az együttműködés.
Ezért készült ez a mindenki számlára hozzáférhető, ingyenes (69 oldalas) kézikönyv, amit innen lehet letölteni.
Vigyázzunk magunkra, egymásra, szeretteinkre, kollégáinkra!

2. Összefoglaló az arc/szájmaszkokról – gyártók és forgalmazók számára

A koronavírus terjedésének megállítása érdekében egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy mi a különbség az egyéni védőeszköz és az orvostechnikai eszköz között.
A linken azzal kapcsolatban is kap tájékoztatást, hogy sebészi maszkok (orvostechnikai eszköz) gyártására és forgalmazására milyen szabályok vonatkoznak.
Az ITM Munkavédelmi Főosztályának részletes összefoglalóját itt találja.

3. Rendkívüli intézkedések a Munka törvénykönyvére vonatkozóan
Tegnap délután a miniszterelnök bejelentette az első gazdasági intézkedéscsomagot, amely a koronavírus-járvány hatásait igyekszik ellensúlyozni. Ennek most elsősorban a Munka törvénykönyvére vonatkozó intézkedéseivel foglalkozunk a KPMG összefoglalójának segítségével. Tovább a cikkhez.

4. Tíz tény a koronavírusról, amit feltétlenül tudni kell
Néhány hónapja a létezéséről sem tudtunk, mára több százezer embert fertőzött meg az új koronavírus. Az egyik legfontosabb kérdés jelen pillanatban, hogy miként terjed, hogyan kaphatjuk el, és nem utolsó sorban, milyen módon kerülhetjük el a megfertőződést? Összeszedtük azokat a fontos tudnivalókat, amiket a kutatók mostanáig kiderítettek a SARS-CoV-2-ről. Tovább a cikkhez.

5. Gyűjthet-e a munkáltató egészségügyi adatot? – Adatvédelmi szabályok a koronavírusra tekintettel
A világon és most már hazánkban is rendkívüli gyorsasággal terjedő koronavírus miatt kialakult járványügyi válsághelyzet kapcsán számos kérdés merül fel a munkáltatók, a munkavállalók és az egyének részéről egyaránt, hogy milyen intézkedések hozhatók, illetve mely intézkedéseket kell tűrniük a helyzet kezelése és a vírus terjedésének csökkentése érdekében úgy, hogy közben a hatályos adatvédelmi szabályokat se sértsék meg, illetve személyes adataik védelméhez való joguk ne sérüljön. Tovább a cikkhez.

2020.03.19. – Az ITM Munkavédelmi Főosztályának összefoglalója

– az arc/szájmaszkokról, a gyártók illetve forgalmazók számára.

A koronavírus terjedésének megállítása érdekében egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy mi a különbség az egyéni védőeszköz és az orvostechnikai eszköz között. Megnézem>>>

A koronavírus okozta aggodalom nem mentesít a GDPR alól

A vállalkozások Magyarországon is sorra vezetnek be intézkedéseket a koronavírus járvány megelőzése és enyhítése érdekében. A protokollok kialakításánál azonban kulcsfontosságú a kapcsolódó adatkezelési feladatok átgondolása a személyes jellegű információk biztonsága érdekében – hívja fel a figyelmet Vári Csaba, a Baker McKenzie adatvédelmi csoportjának vezetője. Az adatkezelők megfelelő tájékoztatást kötelesek nyújtani az érintettek számára, ideértve a jogaikkal kapcsolatos felvilágosítást is. Megnézem>>>

Koronavírus: lehet kérdőíven kérdezni a munkavállalókat Koronavírus

Bizonyos esetekben elfogadható, ha a munkáltató kérdőívet töltet ki azokkal a munkavállalókkal, akik bejelentést tesznek a koronavírus-fertőzés gyanújáról – közölte Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke.              Érdekel>>>

Óvatosan a koronavírussal kapcsolatos munkahelyi kérdőívekkel!

Nem tartalmazhatnak az egészségügyi kórtörténetre vonatkozó adatokat a koronavírus-járvány miatt alkalmazott munkahelyi kérdőívek, és a munkáltató egészségügyi dokumentáció becsatolását sem írhatja elő – derül ki a NAIH tájékoztatásából. A hatóság jelenleg a lázmérőt alkalmazó, mindenkire kiterjedő szűrővizsgálatok előírását sem tartja arányos intézkedésnek. Megnézem>>>

Mikor áll fenn és mikor szünetel a tb jogviszony?

A biztosítotti státusszal a társadalombiztosítás ellátásaira szerzünk jogosultságot (például gyed, táppénz, baleseti táppénz). Ki számít biztosítottnak és mikor szünetel a biztosítás? A választ a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. paragrafusában találjuk meg. A leglényegesebb elemek. Megnézem>>>

A munkajogi szabályokat nem a jelenlegi szélsőséges helyzetre alkották

A távoktatás bevezetése és a gyermekek otthoni tanulása különös méltánylást érdemlő családi körülmény, emiatt a munkavállalót hátrány nem érheti, és erre hivatkozva a munkaviszonyt sem lehet megszüntetni. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői az elmúlt napok tapasztalatait összegezték. Érdekel>>>

„Túlhajtás nélkül” – azaz: mennyit lehet dolgozni egy nap?

A munkaidőről szóló fejezet a munka törvénykönyvének (Mt.) egyik legnehezebben érthető része. Ha csak arra az alapvető kérdésre keressük a választ, hogy legfeljebb hány órát lehet egy nap vagy egy héten dolgozni, máris értelmezési nehézségekbe ütközhetünk. A törvény ugyanis egy helyen azt írja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8 óra, majd néhány szakasszal később azt olvashatjuk, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet. Megnyugtatásképpen: az első látásra fennálló ellentmondás természetesen csak látszólagos. Azonban a helyes válasz megtalálásához nem árt némi ismeret az Mt. munkaidő mennyiségével és beosztásával kapcsolatos szabályozásának rendszeréről. Megnézem>>>

Kúria: indokolt a munka törvénykönyve módosítása

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkavállalókat érintő versenytilalmi és tanulmányi szerződések vizsgálata után felvetette a munka törvénykönyve (Mt.) módosításának szükségességét – hangzott el a munkacsoport összefoglaló jelentéséről tartott háttérbeszélgetésen a Kúrián. Megnézem>>>

Így változik 2020 őszétől a felnőttképzésre vonatkozó szabályozás

Megjelent a Magyar Közlönyben hogyan változnak az OKJ-képzések 2020 szeptemberétől. A legtöbb OKJ-s szakképesítést csak nappali vagy esti tagozaton, szakképző iskolában lehet majd megszerezni. Érdekel>>>

Meghalt egy 14 éves lány, miután felrobbant mellette a telefonja

Meghalt egy 14 éves lány Kazahsztánban, miután az okostelefonja felrobbant éjszaka töltés közben. A tragédia a Bastobe nevű településen történt – számolt be róla a Daily Mail helyi sajtóbeszámolók alapján. – a Maszol.ro portálról Érdekel>>>

Zajlik az aratás – előzzük meg a mezőgazdaságot érintő tüzeket!

Ha nyár, akkor aratás: a betakarítási munkálatok idején számos hír szól arról, hogy tűz keletkezett egy-egy mezőgazdasági gépben, meggyulladt a gabonatábla, vagy éppen a tarló. Ezek a tüzek némi elővigyázatossággal, az előírások betartásával megelőzhetőek. Az idén már 18 mezőgazdasági munkagép gyulladt ki, 41 gabonatábla vagy bála tüzéhez riasztották a tűzoltókat és 53 hektárnyi mezőgazdasági terület égett le. Érdekel>>>

Országos munkavédelmi kampány indul az építőiparban

Az építőipari cégek, illetve az ágazatban dolgozók munkavédelmi tudatosságának fokozása érdekében kétéves, országos tájékoztató kampányt indít a Pénzügyminisztérium az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével közösen. Érdekel>>>

Édes a pihenés – a heti pihenőidő és a heti pihenőnap különbsége

A munka törvénykönyve kétféle lehetőséget nyújt a munkavállaló heti pihenésének biztosítására: heti pihenőnapokat vagy heti pihenőidőt kell adni a számára. Mi a különbség a kettő között? Mikor melyiket érdemes alkalmazni? Megnézem>>>

A munkaköri leírások csapdái: mire figyeljünk munkáltatóként?

A munkaköri leírás létezése önmagában még nem garancia semmire, de megléte esetén is tartogathat meglepetéseket. Most az vizsgáljuk meg szintén öt pontba gyűjtve, hogy a munkáltatónak mire érdemes figyelnie az általa alkalmazott munkaköri leírások kapcsán.Megnézem>>>

Munkahelyi baleset Majsán: a súlyos sérültért mentőhelikopter érkezett

Súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba egy kiskunmajsai férfit, akit az egyik szárnyas vágóhídon ért baleset pénteken a reggeli órákban.Megnézem>>>

Kiskorú foglalkoztatása legálisan

A hatékony gyermekvédelem egyik elengedhetetlen eszköze a gyermekmunka tilalma. A munkavállalás azonban nem csupán a 18. életév betöltését követően lehetséges, a jogszabály alapján az ember hamarabb érik meg a munkára, mint például a szavazati jog gyakorlására.Érdekel>>>

Hogyan felel a munkáltató a munkahelyi balesetért?

A Munka Törvénykönyvének XIII. fejezete rendelkezik a munkáltatói kártérítésről. Cikkünkben a hatályos bírósági gyakorlaton keresztül ismertetjük a munkáltató kárfelelősségét üzemi baleset bekövetkezése esetén.Érdekel>>>

Mi az a védőruha?

Mi a különbség a munkaruha és a védőruha között? Melyiket köteles biztosítani a munkáltató és melyiknek milyen adóvonzata van? Erre ad választ a Reggeli egyperces összeállítás.Érdekel>>>

KRS: a Kúria új döntése munkahelyi balesetről és kártérítésről

Új kúriai döntés született a munkáltatók ellenőrzési köre és a kárenyhítési kötelezettsége tekintetében – hívták fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői. Érdekel>>>

Százmilliárdos iparág a kiszolgáltatott melósok kölcsönzése

Másfél évtized alatt több százmilliárd forintos iparággá duzzadt itthon a munkaerő-kölcsönzés, már több mint 150 ezren dolgoznak lízingelt munkásként. Érdekel>>>

2019. január 1-től megváltoztak egyes részei a munkavédelmi törvénynek.

A legfontosabb változások a munkavédelmi képviselőket, a távmunkát, a munkabaleseteket, a szabványok alkalmazását és a munkavédelmi ellenőrzéseket érintik.

A munkavédelmi képviselő jogköre bővült az elmúlt időszakhoz képest, amely még nagyobb teret ad a biztonságos munkakörnyezet megteremtésében. A munkáltatónak még a döntése előtt tájékoztatnia kell a munkavédelmi képviselőket, ha az adott technológiai változás vagy intézkedés kihat a dolgozók egészségére és biztonságára. A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában a képviselő most már nem csak az arra jogosult személy kezdeményezésére, hanem saját döntése alapján is közreműködhet, ha betartja az adatvédelmi előírásokat. Az új rendelkezések egyúttal azt is kimondják, hogy a munkavédelmi képviselők nem akadályozhatók jogaik gyakorlásában. A munkáltatónak eddig is támogatnia kellett a munkavédelmi képviselők megfelelő oktatását. Ez nem volt más, mint a megválasztást követő egy éven belül legalább egy 16 órás képzésen, ezt követően pedig legalább egy 8 órás képzésen történő részvétel lehetősége.  A változás az, hogy ez az oktatás most már csak a felnőttképzésről szóló törvény szerinti kereteken belül szerveződhet, így egy házi, 1-2 napos tréning már nem tekinthető hivatalos munkavédelmi képviselő oktatásnak. Egy adott képviselő újraválasztása esetén elegendő annak egy 8 órás képzésen részt vennie. Távmunka esetén még konkrétabbak az előírások a munkáltató által biztosított munkaeszközre vonatkozóan. A munkaeszköz biztonságos állapotának fenntartása most már egyértelműen a munkavállaló kötelessége. A munkahely fogalmát is tovább konkretizálja a jogszabály, hiszen távmunka során bekövetkezett balesetek vizsgálatánál korábban vitatható volt a helyszín kapcsolódása a munkavégzéshez. A módosítás alapján munkahelynek minősül a munkaszerződésben a felek által meghatározott helyiség, ahol a munkavállaló az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel rendszeresen a munkáját végzi. A munkavállalók továbbra is kötelesek biztosítani a munkavédelmi szakember részére a belépést munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére, de csak a kockázatértékelés elvégzése, a balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából. Fontos munkajogi módosítás az, hogy a munkaszerződést a felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól, ha ennek tényleges tartalma szerint munkaviszony jött létre. A balesetek tekintetében is hozott némi változást a módosítás. Korábban csak akkor tekinthettünk munkabalesetnek egy közlekedés során bekövetkezett eseményt, ha az a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Mivel több cég egyéb speciális megállapodás alapján (pl. kulcsos autó) biztosít gépjárművet munkavállalóik részére, most már ez a forma is a jogszabály részét képezi. Ez azt jelenti, hogy ebből a szempontból a sérülés munkabalesetnek tekinthető. A szabványok alkalmazását érintően az új jogszabály még egzaktabban fogalmaz. Míg tavaly lehetőség volt egy szabványhoz képest eltérő, de azzal egyenértékű megoldást alkalmazni, most már a teljes egészében magyar nyelvű munkavédelmi tartalmú nemzeti szabványoknak szükséges megfelelni. A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Bizottsága január 1-től az Országos Munkavédelmi Bizottság néven működik tovább, ennek megfelelően a törvénybéli hivatkozások is módosításra kerültek. Módosul továbbá a hatóság ellenőrzési tapasztalatairól és a munkabalesetek alakulásáról szóló beszámolói kötelezettség: a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek 60 napon belül közzé kell tennie a legfrissebb jelentést. 2019-től a hatóság több helyen is az elektronikus kommunikációs platformokat (pl. saját honlapját) részesíti előnyben.

Mikor kell fizetnie a munkáltatónak baleset esetén?

Számos munkabaleset vagy munkavégzés alatti megbetegedés miatt zajlanak perek, ezért a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma létrehozott egy összefoglaló véleményt az egyszerűbb ítélkezés érdekében – írja a Privátbankár. Megnézem>>>

Készülhetnek az ellenőrzésre a pékek, cukrászok és vagyonvédők

Idén a sütő- és cukrászipari tevékenységet folytató vállalkozások körében tart majd célvizsgálatokat a munkaügyi hatóság, de sok ellenőrzésre számíthatnak a személy- és vagyonvédelem területén dolgozó cégek is. A korábban bejelentés nélkül foglalkoztató társaságok 80 százaléka újabb ellenőrzésre számíthat – írja sajtóközleményében a Deloitte. Megnézem>>>

A foglalkoztatók 70 százalékánál találtak munkaügyi jogsértést

Munkaügyi szabálytalanságot találtak a vizsgált 13 316 munkáltató 70 százalékánál, az ellenőrzött több mint 54 ezer munkavállalónak pedig a 68 százalékánál a 2018 első kilenc hónapjában tartott ellenőrzéseken, a legtöbb jogsértés a feketefoglalkoztatásból adódott, ami főként az építőipart és a vendéglátást érintette – írja az MTI. Érdekel>>>

Megszűnik a havi munkaügyi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség

Tovább csökken a vállalkozások adminisztrációval töltött ideje, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megszüntette a havi munkaügyi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét – írja az MTI. Megnézem>>>

Ha nő a munkaidő, többet megyünk orvoshoz

Német kutatók szerint, ha többet dolgozunk, orvoshoz is többször megyünk. Heti 1 plusz munkaóra miatt 13-szor többször fordultak orvoshoz a munkavállalók – írja a szakszervezetek.hu oldal. Érdekel>>>

Nem kapta meg fizetését az építőmunkás, ezért egy markolóval lerombolta a kész hotel bejáratát

Nem kapta meg 600 fontos, azaz nagyjából 220 ezer forintos fizetését egy brit építőmunkás, aki emiatt egy kis markolóval szétzúzta egy liverpooli hotel recepcióját – jelentette a helyi sajtó. A munkás aznap kezdett a rombolásra, amikor át kellett volna adni az elkészült épületet – írta a Guardian, egy, az építkezésen dolgozó munkásra hivatkozva. Megnézem>>>